Fogyassz! Vásárolj! Menj, nézz, próbáld ki, szagold meg, fogd meg, ülj rá, állj bele, bújj át rajta, kend magadra, csak fogd és vidd és cserébe, ide a kártyád, ide a lét, a pénzed, a véres verejtékkel megkeresett forintokat, hamar-hamar, ide mindent! Nézd a sok színes tubust, a gondosan megtervezett tégelyeket, milyen finoman simul az ember kezébe, milyen jó illatú a benne levő kemikália, milyen szép színű, milyen formás a betű a dobozkán, kedves a rajz, esztétikus az embléma, mindegy is, hogy mi van benne, popsikenőcs vagy ránctalanító szérum, krém-krém, csak drága legyen, márkás-illatos, mert ha öt számjegy az ára, akkor az csak jó lehet. Ha nem francia, az se baj, csak furcsa neve legyen, amit senki nem ismer, és kis kiszerelésben, és venni kelljen kéthetente, ha kenyérre nem is futja már. Kell a ráncra, kézre, lábra, hajra, arcra, testre, szájra, orrba, gyereknek, problémás és érett bőrre, temetésre, esküvőre, visszérre, gombára, hogy fényes legyen, rugalmas, üde, ragyogó, feszes, tartós, mindegy az, szépnek kell lenni, nem számít semmi, csak fogyassz!
/tv.jpg)
Vagy nézd ezt a felsőt, rossz az anyag és el van szabva, nem is áll a legjobban még így sem, hogy elore görnyedsz picit, de mutasd csak, ja, hogy márkás, akkor ide vele, majd belehízok, vagy megvárjuk, míg a gerincferdülésem eléri a pólóhoz passzoló szintet. Hú, az a cipő is de szép, a lakk rész meg az a lila masni nem kéne, de ez is drága, nem baj, hogy tigrismintás műanyag, meg hogy belerohad az ember lába, csak vegyük-vigyük, fogyasszunk!Óóó, a drága vegyszerek! A ruhának csak ez kell, ettol lesz minden ragyogó, ha tiszta nem is. Vagy nem sokkal tisztább - mosd ki mégegyszer, hadd fogyjon a vegyszer, ahány ruha, annyi lötty lassan, mert a farmerben is elkedvetlenedik a szál, ha nem szívhatja magába a megfelelő molekulákat, hogy feszes legyen, friss és fiatalos. A fehéret, a feketét, a színeset, a selymet, a bőrt, a műbőrt, a nejlont, a dzsekit, a pulcsit, a bugyit, a gatyát, mindegy is, csak mosd és fogyassz!
Ülj autóba - nagy legyen és trendi, messziről hallja az is, aki két utcával arrébb lakik, hogy mekkora a gép, nem számít, hogy épp most tette le aludni a gyerekét, bőgjön a motor, nagy a kocsi, nagy az arc, köbcentik, literek - gyalog már vécére sem megyek, mert a gép, a hörgő-morgó-füstös bálvány, csak az számít, a négy kerék - bár ha kettő, az is elég, csak nagy legyen és feltunő, erős és hangos, mert ez pótolja, ami emberanyagból hiányzik. Jaj, de szép, jaj, de fényes, mosolygós-morcos, az ára? Millió, de semmi nem számít, csak meglegyen, menjen, meg se álljon, buli után csendben várjon, és az ágyig elvigyen. A gázolaj ára az égben, de semmi nem számít, csak fogyassz!
Vegyél ékszert, nagy legyen és mutatós, nem baj, ha a nyakad húzza a lánc, és a gyűrű akkora, hogy nem bírod megemelni a kezed. Csillogjanak rajta kövek, vagy legyen fényes arany, hozzá illő karlánc, vagy perec, nyakék meg fülönfüggő, hmm, a katalógusban a hölgyön is milyen jól mutat, de szép. Meg fogékszer meg bokalánc meg haslánc meg lábujjgyűrű meg csecsebecsék ismeretlen sora, ha nem nemesfém, az sem baj, elég ha annak látszik, elég, ha az árcédula egy nemesfémről pottyant a műanyagra. Még, még kristályt bele, kis medálokat rá, ékes foglalatot. Nem számít a pénz, nem számít semmi, csak fogyassz, elő a tárcát, elő a pénzt, még-még, nem lehet elég semmi sem.
Intelligens a mosógép, a mosogató, a mikró, a hűtő nem fagy, nem fagyaszt és nem is hűt, de drága volt, bivalyerős a porszívó, a hajszárító simít és göndörít és be is fonom a hajam rögtön, ha az a tévé, meg dévédé meg telefon meg leptop meg számológép meg kislámpa és a csavarbehajtó, ha ez mind nem lehet az enyém. Ne kelljen kézzel nyúlni semmihez, sem hámozni, sem szeletelni, se mosni, se főzni, az ételt inkább rágni sem, a fenekünket kitörölni sem, csak megnyomni a gombokat - bár lassan jó lenne már, ha azt sem kéne, csak arra gondolnék, hogy lazannya, és már rotyogna is a sütőben, sajttal vastagon meghintve, és betöltené az illata a szobát, aztán ide vele, és fogyasszunk.
Önbarnító, frissítő tusfürdő, fúzió ízű rágó, motorolaj, ami orvosság a világ bajára, és befektetés, ahol a bank fizeti a betétet és a kamatot is. Jézus ereje - a tisztább ruha titka, szempillák, mint az őserdő, mindezt egy azonnali kézpénzes hitelből vásárolt csoda-csudi autóban, vinném messze-messze, és közben hódok és medvék koprodukciójában készült csokit ennék, a bugyimban mindent felszívó betét - én is felszívom hát magam, stipi-stopi, nyuszómuszó, van itt minden, csak jókor kell jó helyen lenni, üzenj te is, fogyassz te is, vigyázz, nehogy lemaradj. Hamm-hamm, mindent akarok, fogyassz-fogyassz.
Ugye akarod még?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.