Sokszor megölel, összebújunk, nagyokat nevetünk, de valahogy sekélyebb a minket elragadó örvény, hígabb a szósz, amibe belehabarodtunk, nem tudom. Napok óta nincs rajta a lánc, karácsonyra kérte, levette, elfelejtette. A másik a feje mellett pihen a fiókban, nem szem előtt, de biztos közelben. Szórakozott, hajszolt, fáradt, nem hallja meg a kérdéseket, csak álomba zuhan este, keveset beszél. Benne változik valami, elindult, már napok óta, és most dolgozik, fúrja magát valami, egy érzés, egy gondolat, nem tudom. Hullámzik, egészen derűs, lökött, kajla, aztán meg csak bambulja a gépet, bezárul a burok, én kívül ülök, könyvvel az ölemben, nézem a hátát, ahogy szuszog, hogy mi lehet belül. Nem tudom. Most tényleg nem. Félek, napok óta próbálom megfejteni, mi történik. Legalább annyit, hogy jó, vagy rossz felé haladunk, hogy valóban változnak-e a dolgok, vagy csak én is fáradtabb vagyok, és érzékenyebb? Túlparázom ezt is, mint annyi mindent?
Nézem a szemét, a mosolyát. Olyan, mint tegnap, mint a múlt héten, mint tavaly ilyenkor - bár akkor még messzebb volt, talán sosem volt olyan messze, mint azokban a napokban, mikor eldöntötte, megadja magát, és igen, szeret. Szeret. Látom, érzem. De változás lóg a levegőben, minden annyira csendes, harmonikus, nyugodt. Mozdulatlan - nem rezdülünk, csöndben figyeljük a másikat. Engem ez nem megnyugtat - biztonságban érezni magam, eddig csak fájdalmat okozott. Jeleket keresek, hogy mi változik, hogy mi más, mint volt, mi okozza ezt a stagnálást, ami pozitív előjelű, de benne van a kibillenés lehetősége is. Hogy meginog és leomlik minden. Nem tehetek róla, bennem pesszimizmus dolgozik, nem józan ész. Ha nincs bajom, nem csinálok magamnak - csak várom, hogy mikor jön a következő szükséges rossz, mert mindig van valami, ami nem volt, egyszercsak lett, senki nem hitte volna, hogy ez lesz belőle, aztán tessék. Nagy, tágra nyílt, meglepett szemek, ki gondolta volna. Nem jó ez így, de nem megy másképp.
Megölel, a hajamba szuszog. Mosolyog. Nagy és erős, én kicsi vagyok, összetörne, ha erőt venne magán. Rettegek attól, hogy így is összetör, erő sem kell hozzá, csak egy felemelt tekintet, egy nap majd átnéz a fejem fölött, hiszen annyi más van még a világon. Napokig, hetekig nem gondolok erre, de aztán elfáradok, elkezdenek pörögni a kerekek, kétségbe esem - fogynom kell, gyakrabban mosok majd hajat, meg fogat, hetente kétszer takarítok, és nem felejtem el meglocsolni a virágokat. Ezentúl mindig úgy hajtogatom majd a pulcsikat, ahogy mutatta, hogy szokták - nem tudom, hogy kivel, mikor, de úgy szokták, és nem így, ahogy én. És legközelebb nem az idétlen mintás ágyneműt húzom fel. És a szemetesbe dobom a hajaimat a fésűből.. És annyi minden még.
A szeme, annyira szeretem a szemét. Mikor az arca még nem, de a szeme már mosolyog. A napokban fáradt, elcsigázott. Bütyköli a gépet, a telefont. Messze jár fejben, fordul vele a világ. Nézem őt, néha magához húz, olyankor vele vagyok én is. Aztán elenged, és mintha ellebegne, és nem nyújthatom ki a kezem, hogy maradj, ne menj, mert így, együtt, szorosan összebújva, így a jó.
Nagy és erős, és megállja a helyét. Szeretem és féltem őt, és nézem, ahogy tör, egyre fejjebb, egyre nagyobb lesz, még erősebb, épül körülötte a világ, egy nagy, idegen világ, aminek állok a szélén, belepillantok, és látom őt, csillogó, drága üvegek között, mosolyog, messze-messze, mindentől. Kicsi vagyok, árnyékban állok, kapkodom a levegőt, keresem a szavakat. Várom, hogy rám nézzen, mosolyogjon, nekem, rám, miattam. Félek, féltem őt, magunkat, nagyon. Hogy olyan kicsike leszek, hogy egyszercsak elfelejt. Elhanyagolható leszek, egy kerekítési hiba, és ha a dolgok lefelé kerekednek, elgurulok velük én is, a nagy büdös semmibe, mintha nem is lett volna a mosoly, a bújás, a nagy nevetések, semmi sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.