plüss_Teknős

Szeretnék a parton ülni. Mélázni csendben, nézni a tova csorgó hajókat. A szigeten a futókat. A szélben ellibbenő sirályokat. A kövön napozó kacsákat. A halat, ahogy fordul a vízben. A nagy úszó szállodákat, a függönyök mögött felsejlő alakokat. A fákat a túlparton, ahogy…

Szóval mikor úgy indul a nap, hogy hibát hibára halmozol, és tönkreteszed más jól végzett munkáját, és még neked áll feljebb, és aztán csak égsz, mint a rongy, hogy ez és ez és ez is el van cseszve, akkor olyan jó lenne egy kis rés a falon és annyira kicsinek lenni, hogy csak…

Megint valami nyavalygós írás? Na, nem, nincs kedvem most kedvetlennek lenni, akkor sem, ha minden ugyanolyan, mint egyébként. Vagy legalábbis egy fikarcnyival sem rosszabb. És itt ülünk az irodában megint, már azt se, tudom, hogy ma van-e vagy holnap, mert a munka szempontjából nem…

Sokszor gyalog megyek haza – mert drága a bérlet, drága a jegy, piszkos a busz, messze a metró és bár félek, hogy egyszer kirabolnak (a múlt héten volt épp fegyveres rablás a kerületben), de szeretek gyalog hazamenni, abban a húsz percben csak magamnak lenni és csak nézni a…

Véletlenül futottunk össze a városban, otthon. Hatalmas mosoly, hatalmas, kék szemek. Gödröcskék az arcán. Csak elsuhantunk egymás mellett, csak a szemem sarkából láttam meg és villant be, hogy ismerem, hiszen mi ismerjük egymást! És összemosolyogtunk, egyszerre, ahogy kigyúlt…