plüss_Teknős

Csak feküdtem ott – első éjjel? Aznap éjjel? Szóval órák választottak el attól, hogy fizikailag is kettő lettünk, hogy a hónapokon át tartó összeszokást elvágta a természet, hogy kezdetét vegye a különlét megszokása, avagy egy következő összeszokás? Nem…

Nem indítanék kismama-blogot, mert annyi okosság van a net minden zugában, hogy én maradok a saját érzéseimnél megint, és csak azt írom, amit megéltem, ahogy éreztem, ami jó volt, ami bántott. Nem picsogós szeretnék lenni, de nem fogok ömlengeni arról, ami boldog idő ugyan, de…

Voltam sokszirmú margaréta, hajlongtam a napsütésben, a szirmaimat vitte a szél, nem számoltam a letépett fehér szirmokat, nőttek újak, nem sajnáltam, hogy a szükségben elvitt magával mindig egyet-egyet valaki. Erős voltam, nőttem, gondtalanul, vidáman, nem fájt a holnap, nem…

Mikor kicsi voltam, kutyát szerettem volna, mindegy is, milyet, csak valami kis vacakot – de nem lehetett, mert a lakás kicsi volt, a felelősség meg nagy, és anyuék szerint nem nekünk való volt. Így szépen végigjártuk a hörcsög-papagáj-tengerimalac, halak-teknős-gőte…

Az állandó farmeros, tornacipős lelenc-korszakomba próbáltam színt vinni azzal, hogy két, lassan három hete igyekszem úgy öltözködni, ahogy az egy irodában elvárható lenne. Csizmában jövök, meg szoknyában is voltam, meg előszedtem az elegáns nadrágjaimat meg ingeket meg ilyen…

Nemrégiben láttam egy .pps-t, reklámokkal tele, azóta biztos közkézen forog már. Német plakátok, jobbnál jobb ötletekkel, mert a marketing ugye fontos. És van benne néhány kép, ahol a minket kiszolgáló automaták oldalán a matrica olyan, mintha benn ülne valaki a gépben, és…

Elteltek az ünnepek, annyira közhelyes, hogy már február van, csak kapkodom a fejem. Micsoda hó van, micsoda hideg, micsoda fény! Csak néztem a havat szombaton, mennyi víz, mennyi fehér! Evickéltünk benne és a cipőm beázott, a kezem lefagyott, de mégis annyira szép, a nagy, puha…